Az I. Világháború

Az I. Világháborúban elesett hősi halottak száma: 32, Hadiözvegyeké: 15, hadiárváké: 20
A hősi halottaknak emlékművet állítottak (Erre az emlékműre írták rá később a 2. Világháború Hősi halottainak nevét is). 

Statisztikai adatok a húszas-harmincas évekből

A lakosság száma az 1920. népszámlálás szerint: 1014 lélek. A meggyőző többséget a németek alkotják, számuk 989. Magát magyarnak valló csak 25 fő él a faluban. Hét református vallású lakos kivételével mindenki katolikus (997). A házak száma: 170. 

Tíz év alatt nem sokat változik a helyzet: az 1930-as adtok szerint 1050-re emelkedik a lakosság és 189-re a házak száma. 

Javaslat Budajenő és Telki egyesítésére

1938. február 14. " A közjegyző javaslatainak elutasítása mellett Telki vezetősége egyhangú határozattal kimondja, hogy Budajenő községgel való egyesítést nem óhajtja és Telki község önállósága érdekében a jövőben is minden áldozatra kész." 

 
A Szent István Fiú Otthon

1939 novemberében Gödöllőről a Szt. István Fiúotthon növendékei költöztek a kastélyba, miután több bérlő nem akadt. A 78 - zömmel árva -, 14-19-éves növendéket különféle szakmára tanították itt tekintélyes mesteremberek. Volt köztük asztalos könyvkötő, cipész, kosárfonó, festő mázoló stb. A majorban földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkoztak, úgyhogy teljesen önellátóak voltak. 

1944. március 19.-én német katonák szállták meg a községet. Ekkor a fiúotthon növendékeit kiköltöztették a kastélyból és a majorban lévő lakásokban, és istállókban helyezték el őket. 

Az intézmény gyakorlatilag 1946. márciusában szűnt meg. 

A második világháború szele

A második világháború vége felé a Budát ostromló Szovjet Hadsereg szabadította fel Budajenőt. 

1944. december 25-e, karácsony. A hajnali órákban bevonultak a faluba a szovjetek rohamalakulatainak első csapatai. Néhány nap múlva a községet megszálló szovjet katonai csapatok parancsnoka magához rendelte a két község, Telki és Budajenő bíráját és közjegyzőjét, ellátta őket orosz nyelvű karszalaggal, hogy senki se akadályozza őket az ügyintézésben, mert bár ügyirat nem érkezett, de gyakorlati munka annál több akadt. ( 300-400 ember elszállásolása, élelmezése stb.). 

1945. február 11.-én a budai várban állomásozó német hadvezetőség áttörési kísérletet rendelt el. Budajenő felé is nyomult egy egység, hogy eljusson a Tök község felett állomásozó német csapatokhoz. A szovjet légierő és tüzérség azonban teljesen megsemmisítette e csapategységet. Budajenő határában, ebben a csatában körülbelül 120 német és 12 Vlasszov katona vesztette életét. Tömegsírban temették el őket. 

Budapest elfoglalása után a szovjet hadsereg kivonult Budajenőről.

A községi elöljáróság számba vette a megmaradt állat- és vetőmagkészletet. A német rekvirálás és a közel három hónapi szovjet megszállás következtében siralmas helyzetet mértek fel: a községben 34 db sebesült ló, 3-4 tehén és ugyanennyi üsző, 30 db malac és kb. 200 tyúk volt az összes állomány. Tök község felett lévő német tüzérség aknavetői több házban okoztak kisebb károkat, többek között a majorsági udvarban álló magtárban is, de ez sem volt jelentős.

ingatlanhirdetes

Lap teteje