Kitelepítés

1946. április elején megjelent Budajenőn is a kitelepítő bizottság. A község 187 német családjából 172-t telepítettek ki. Az otthonát elhagyni kényszerült lakosság 60-70 kg-os személyi poggyászt vihetett magával. Az 1945 őszén betelepült székely lakók vitték őket 16 ló- és tehénfogaton a biatorbágyi állomásra (mivel a községben már csak nekik voltak igás állataik), ahol bevagonírozták őket. 

A székelyek betelepítése

A megüresedett sváb házakba és gazdaságokba erdélyi magyarokat telepítettek be. Ők ugyanolyan áldozatai voltak a véres háborúnak és a nagyhatalmi politikának, mint német sorstársaik, nekik is el kellett hagyniuk otthonaikat, s idegen égbolt alatt kellett új hazát keresniük. 

A Budajenőre történő letelepítésük két szakaszban ment végbe: 1945 őszén és 46 tavaszán. 

Budajenő és Telki községbe összesen 32 székely család költözött; 21 család Budajenőre, és 11 Telkibe. A Budajenőre került 21 család gazdasági felszereléssel, 85 tehénnel/üszővel, 12 db lóval, 30 db sertéssel, valamint nagyobb mennyiségű baromfival érkezett. Részükre a közalapítvány 400 kh. -nyi birtokából osztottak földet, és a háborús bűnösnek minősített sváb lakók házaiba költöztették őket. 

1946. áprilisában, a második szakaszban újabb 8 család érkezett Budajenőre Börvelyből. Ezek is tetemes állatállománnyal és gazdasági felszereléssel érkeztek. Még ugyan ezen hó folyamán Romániából illegálisan jött át a határon 12 család, felszerelés és állatállomány nélkül. Ők később letelepülési engedélyt kaptak, és a kitelepített sváb lakók házaiba költözhettek. 

Mezőgazdaság, 1945 után

1948-ig egyéni gazdálkodás folyt. Az év őszétől viszont megindult a szövetkezetesítés. 
A mezőgazdaság fő termékei a búza, az árpa és a kukorica voltak, tenyésztett állatai pedig a szarvasmarha, a sertés, a juh, és a ló. 

Napközis óvoda

1949 év végén 1950 év elején Szigeti Mária óvónő vezetésével megnyílt Budajenőn a napközis óvoda a volt 3 tantermes rom. kath. elemi népiskola helységében. 

Ötvenes évek

1950. Első tanácstagi választások 
A II. világháborút befejező években Budajenőnek és Telkinek egy orvosi státusza volt. 

Az 1950 -es években a két községhez csatolták Perbál község egy részét, a herceghalmi kísérleti gazdaság perbáli egységét. Ennek következtében csökkent a rendelések száma, ami nagy visszatetszést keltett a lakosságban. 

A budajenői barackos ültetése

Az Új Élet Tszcs 1962 őszén és 1963 tavaszán 30 kh. -as barackost ültetett ki Budajenő határában. A Telki Rákóczi TSZ. -szel való egyesítés után 56 kh. -ra növekedett a barackos. 

A budajenői szőlő telepítése

A budajenői Kossuth TSZ már 1956-ban telepített 3 kh. -on szőlőt. 1964-ben a Rákóczi TSZ az erdő alatt 47 kh. -on, gépi művelésre alkalmas szőlőt ültetett. 1966-ban újabb 23 kh. -on telepítettek szőlőt (ezúttal kimondottan a bortermelés céljaira). 1975-ben a töki Tsz-szel egyesített Rákóczi Tsz újabb 50 kh. -on telepített szőlőt. 

Budajenő Közös Községi Tanács

1966. szeptember 15.-vel a Budai Járás Tanács VB. megszüntette Telkiben a tanácsot és közigazgatásilag összevonta a budajenőivel, Budajenő Közös Községi Tanács néven.

ingatlanhirdetes

Lap teteje