Földrajzi elhelyezkedés

"És, tessék mondani, hol van az a Budajenő?" - van aki e kérdés elé egy elnézést kéreket is tesz, van aki nem, végül is nem olyan nagy szégyen az, ha valaki nem ismeri ezt az ezernél alig nagyobb lélekszámú kis falut. Hol is vagyunk hát? A budai hegyek túloldalán, Budapestről nézve alig húsz kilométerre nyugatra a fővárostól, a Zsámbéki - medence peremén. A település a környék egyik gyöngyszeme, ahol a régi és az új, a falusi hangulat és a városi mentalitás különleges egyveleget, de mégis összhangot teremt.

A medencét északnyugaton és nyugaton a Gerecse alacsonyodó sasbérces hegyvonulatai határolják. Északon és északkeleten a Budai hegység 556 méterre magasodó hegycsoportja zárja le a látóhatárt (a Meszes-hegy 38l m tengerszint feletti magassággal, a Zsír-hegy 433 m tszf., a Zsíros-hegy 452 m tszf., a Telki-hegy 426 m tszf., a Nagy-Kopasz 556 m tszf., a Cseres tető 47o m tszf. stb.). Délkeleten alacsonyabb hegycsoport övezi a medencét (Nyakas-hegy 3o5 m tszf., Nyakas tető 25o m tszf., Töki tető 287 m tszf.). Délen és délkeleten a medence nyitott, a távolban az Etyeki - dombság vonulatai húzódnak.

A medencében a falunkhoz hasonló, 1000-4000 fős települések találhatók. Nyugatról idelátszik Zsámbék, a templomrommal, majd Tök, Perbál községek látképe rajzolódik ki a távolból, s végül keleten a közeli Telki házai sorakoznak.

A föld és kincsei

A települések, így Budajenő környezetében előforduló kőzetek sokfélesége arról tanúskodik, hogy a táj mai képe bonyolult és sok millió éven át tartó fejlődésmenet eredménye. A hegységkeret legidősebb kőzetei 200-210 millió évvel ezelőtt képződtek. Legjellegzetesebbek a triász dolomit és a mészkő. Kisebb területeken felszínépítő kőzet az oligocén hárshegyi homokkő, amelynek lerakódása 30-35 milló évvel ezelőtt történt. A keleti (Tót György-hegy, Vár-hegy) és a nyugati hegyvonulatok (Nyakas-tető) pedig szarmata mészkőből állnak. Az építő és kőfaragó mesterek jól ismerik ezeket a kőzeteket. A könnyen faragható homokkőből és mészkőből síremlékek, kőoszlopok, kőkeresztek, lábazatok készültek. A dolomitot és a mészkövet ma is használják házak, utak alapozására. A kalciumban gazdag dashsteini mészkövet korábban a szomszédos településeken bányászták. Néhány évtizede még hozzátartozott a falu hangjaihoz a mészégetők jellegzetes kiáltása. Az árusok sorra járták a falvakat és ponyvákkal letakart lovasszekerekről kínálták a háztartásokban nélkülözhetetlen oltatlan meszet.

A mélyfurások és a geofizikai mérések szerint a hegységkeret mezozós kőzetei északnyugat-délkeleti és erre merőlegesen törésvonalak mentén lépcsősen 300-400 m mélyen, illetve majd 700-800 m mélyen lelhetők fel. A Budai-hegység peremét szeizmikusan érzékeny középhegységi főtörés zárja le. A környező települések egy része ebben a zónában helyezkedik el. A zsámbéki premontrei szerzetesek XIII. században épült templomát is az 1763. évi súlyos földrengés döntötte romba.

Az alaphegységet 700-800 m mélységben bauxitos, szenes üledékek fedik. A kutatók a medencét a bauxit és szénbányászat reménybeli területeként tartják számon.

A medencét eocén mészkő, oligocén homokkő, szarmata mészkő, pannóniai homok és agyag béleli. Felszíni előfordulásaikat korábban intenzíven bányászták, a homokot építkezésre használták, az agyagból téglát égettek (Telki, Páty).

A felszínt 1-15 m vastagságban pleisztocén lösz, homokos lösz és többszörösen áthalmozott, vályogos lejtőüledékek takarói borítják. Ezek a felszínek hordozzák a lakóházakat és ezekbe mélyülnek a pincék.

Madártávlatból

Budajenő völgyekkel tagolt, laza üledékekből álló hegylábfelszínekre, hegylábi lejtőkre, illetve a Budajenői - patak ártéri síkjára települt. Ha szűkebbre vonjuk horizontunkat, kirajzolódnak a falu csak látszatra zegzugos utcái. Hogy mikor és milyen sorrendben épült be a patakvölgy a XVII. századot követően, arról térképeken rögzített, korabeli katonai felmérések tanúskodnak.

Mi olvasható ki ezekből a térképekből?

l782. és l785. között már lakott hely volt a Pátyi utca domboldal felőli része, a Fő utca mindkét oldala, valamint a Kossuth Lajos utca páratlan oldala (az 1-es házszámtól a l7-esig). Állt az Öreg templom (a régi kápolna), a bencés rendház és a major egy-egy épülete. A Kálvária-dombon levő stációk alaprajza is be van jelölve.

1829. és l866. között kiépülőben volt a Kossuth utcai pincesor és a fölötte húzódó házsor ( a jelenlegi Kossuth L. utca 23-tól 41-ig ). A majorság tovább épült. A rendházat átalakíthatták. A Fő tér patak melletti oldalán két ház állt.

1872. és-1884. között a Fő tér és a Táncsics utca is szinte teljesen beépült.

Az 1885-ben készült első civil térképészeti felmérés helyrajzi számokkal jelölve, hiteles mérések alapján tüntette fel a falu eltérő hasznosítású földterületeit, az utakat, a hidakat, a felszíni vizek folyásirányát és medreit, a völgyeket, a beltelkeket, és az azokon álló építményeket, házakat. A táj egyes részleteit földrajzi nevekkel illették. Az igényes, esztétikailag is kiemelkedő értékű térképlapokról egy-egy kiragadott információ önmagában is érdekes. A 201-es beltelken például a bencés rendház épületegyüttesén kívül a díszkert alaprajzát is megörökítették. A 140-es helyrajzi számon ( a mai Fő u. Perbál felőli végén) szabályos partvonalú mesterséges tó és gondosan kialakított kert fedezhető fel. Az 1376-os Hrsz-ú ( mai Kossuth L. u. teresedése) és a 450-es Hrsz-ú (mai sportpálya) telkeken bányagödröket jelöl a térkép.

Vizeink

A térképlapok arról is tanúskodnak, hogy a falu gazdag volt vizekben.

A Budajenői-patak Telkiben ered és a Békás-, Benta-patak vízgyűjtőjéhez tartozik. A kis esésű, lassú folyású, ma már szerény vízhozamú patak kisebb-nagyobb kanyarulatokkal csörgedezett át egykoron a tájon. A patakvölgy élményéhez még negyed évszázaddal ezelőtt is hozzátartoztak a meg-megcsillanó kisebb-nagyobb víztükrök, tavacskák és a vizeket szegélyező kiterjedtebb nádasok A patakot két kisebb élő vízfolyás is táplálta, mára a Kálvária-hegy alatti patak teljesen kiszáradt, az úgynevezett zsíroshegyi mellékág medrében pedig alig folydogál a víz. A patakmedrek kiszáradása a bányászati tevékenységgel és a karsztvízszint csökkenésével is összefügg.

A Budajenői - patak medrét a 80-as években a teljes közigazgatási határon belül szabályozták. A Fő utcán túli vizenyős réteket lecsapolták és felszántották. A talajvízszint csökkenésével, valamint az intenzívebb műveléssel a nádasok növény- és állatvilága elszegényedett.

A Budajenői - patak eróziós völgye felől különböző mélységű és hosszúsági völgyek vágódtak a hegylábi lejtőkbe, a völgyeket erdős-ligetes facsoportok kísérik. Bőséges és hirtelen lezúduló csapadék esetén a hegységkeretből rövid idő alatt nagymennyiségű víz érkezhet a hegylábfelszínre, áradásokat okozva. Ilyenkor felértékelődik a mikrovízgyűjtők szerepe, hiszen a felszínen összegyűlő vizeket ezek a látszólag felesleges, máskor száraz árkok vezetik a patakba.

A bányászati tevékenység következtében a felszín alatti vízkészletek is elszegényedtek A falu ásott kútjai többnyire a talajvizekre és a forrásvizekre települtek.

A vízszint csökkenése, a közművek hiánya, a nagy mennyiségben felhasznált műtrágya együttes hatására a kutak vize elszennyeződött, elnitrátosodott , a 70 évektől emberi fogyasztásra már nem, vagy alig volt alkalmas.

ingatlanhirdetes

Lap teteje