Page 5 - TAK Budajenő

10 | A település bemutatása II. a hozott változást az időszak, követő egyházi gazdálkodás megszűnt, és 187 község a elején 172-t családjából megüresedett A ki. gazdaságokba és erdélyi magyarokat telepítettek be. a voltak áldozatai véres háborúnak és a nagyhatalmi mint német sorstársaik, hagyniuk kellett el alatt égbolt idegen s kellett új otthont keresniük. egyéni 1948-ig őszétől év Az folyt. a megindult szövetkezetesítés, a magánvagyont A tulajdonosaiktól. a nemcsak jellemző, volt hanem a közigazgatás is közös volt településsel Telki 1990-ig. A korszakra

Nagy világháborút április 1946. német telepítettek házakba sváb ugyanolyan Ők politikának, is nekik otthonaikat, faluban A gazdálkodás viszont a elvették szövetkezés mezőgazdaságra szomszédos a nagymértékű fejlesztések elkerülték jelentős adatot. évi 1990-es korábbi ma 1990-es Az alapközművek. a célja fejlesztés, lakosság A változást kezdődően települtek nagycsaládos, környezetbe legújabban vállalkozói, együttműködve rendezvényekkel újak együttélését,

történt. Budajenőn e korszak épített örökségeként megmaradt a Kálvária-dombon a XIV. századi kis templom,
Az Árpád-korban a település a Telki központú bencés rendi apátsághoz tartozott, melynek alapítása 1198 előtt
Mai településünk ősének, Jenőnek a neve 1225-ben fordult elő először írásos forrásban. Az utalás arról szól,
hogy II. Endre király a szolga győri várjobbágyok Jenőn (in villa Jeneu) levő két telkét a budai szigeten levő
Telki egykori fő az pedig
Budajenő területe régóta lakott, a legkorábbi leletek 3500 évesek, közép bronzkori település nyomait mutatják.
a Budajenő az Budajenő községek része része
megszerezték kapta. valamint hogy adat, a vidékein (kisebbik) (legnagyobb)

bencések miután templomról stílusú pincesor, sz-i Figyelemreméltó hegyes-dombos egyik szőlősök harmadik

További régészeti lelőhelyeken szkíta, római, honfoglalás-kori emlékek kerültek elő.

skót barokk XIX. utaló az. lévő a volt,
A is járások terülten kezén
apátságot. A török kiűzése után Budajenő majdnem teljesen lakatlan terület volt, először 1700-ban települtek ide emberek, apátságot, nem Telkit, hanem Budajenőt fejlesztették, illetve népesítették be 1703-tól kezdődően. A telepesek Németországból érkeztek, a szász és frank területekről, valamint a Fekete Erdő vidékéről. 1724-ben Jenő, azaz A bencések jelenléte Budajenőn –a XIX. sz. végéig- az egyházi és világi építkezések igen dinamikus korszakát, Budajenő fénykorát jelentették. A 700-800 fős település új helyen, a völgyben, a Budajenői-patak két partján, a szomszédos dombokra kissé felkúszva alakul

telki 1756-ban híján pilisi volt. magángazdák

a nevét jelentős a kevés A

a település története röviden, általános településkép, településkarakter e körül helyezkedett el a török időkben elpusztult középkori település. megkapta bencésapát egykori utca még emléke s színkatolikus, szőleiről. volt híres szőlőtermesztés a másik a tartozott,

A település bemutatása |9 BUDAJENŐ BEMUTATÁSA Szent Mihály egyháznak adományozza. skót Faber németesen Jenne lélekszáma 374 fő volt. Lajos) Kossuth építészeti uradalomhoz tartozó magtár. Telki egyöntetűség, lakosságának 63,5 %-a írástudó. is mindig megye éppen forrása birtokához úgynevezett papi szőlő volt.

mikor (mai meghatározó az Pest jövedelmi uradalom