Page 5 - TAK Budajenő
P. 5

10 | A település bemutatása   II.   a   hozott  változást   az  időszak,   követő  egyházi  gazdálkodás  megszűnt,  és   187   község   a   elején   172-t  családjából   megüresedett   A   ki.   gazdaságokba   és  erdélyi magyarokat telepítettek be.   a   voltak  áldozatai  véres háborúnak és a nagyhatalmi  mint  német  sorstársaik,   hagyniuk   kellett   el   alatt   égbolt   idegen   s  kellett új otthont keresniük.   egyéni   1948-ig   őszétől   év   Az   folyt.   a  megindult  szövetkezetesítés, a magánvagyont   A  tulajdonosaiktól.   a  nemcsak   jellemző,   volt  hanem a közigazgatás is közös volt   településsel   Telki  1990-ig.  A  korszakra














                         Nagy   világháborút   április   1946.   német   telepítettek   házakba   sváb   ugyanolyan   Ők   politikának,   is   nekik   otthonaikat,      faluban   A   gazdálkodás   viszont   a  elvették   szövetkezés   mezőgazdaságra   szomszédos   a   nagymértékű   fejlesztések   elkerülték   jelentős   adatot.   évi   1990-es   korábbi   ma   1990-es   Az   alapközművek.   a   célja   fejlesztés,      lakosság   A   változást   kezdődően   települtek   nagycsaládos,   környezetbe   legújabban   vállalkozói,   együttműködve   rendezvényekkel   újak   együttélését,






















































                                          történt. Budajenőn e korszak épített örökségeként megmaradt a Kálvária-dombon a XIV. századi kis templom,
                                        Az Árpád-korban a település a Telki központú bencés rendi apátsághoz tartozott, melynek alapítása 1198 előtt
                                                 Mai  településünk  ősének,  Jenőnek  a  neve  1225-ben fordult  elő  először  írásos  forrásban.  Az  utalás  arról  szól,
                                                   hogy II. Endre király a szolga győri várjobbágyok Jenőn (in villa Jeneu) levő két telkét a budai szigeten levő
                                                            Telki                 egykori             fő   az   pedig
                                 Budajenő területe régóta lakott, a legkorábbi leletek 3500 évesek, közép bronzkori település nyomait mutatják.
                                                            a                   Budajenő   az   Budajenő   községek   része   része
                                                            megszerezték        kapta.   valamint   hogy   adat,   a  vidékein   (kisebbik)   (legnagyobb)



                                                            bencések  miután    templomról   stílusú   pincesor,   sz-i   Figyelemreméltó   hegyes-dombos   egyik  szőlősök   harmadik


                                    További régészeti lelőhelyeken szkíta, római, honfoglalás-kori emlékek kerültek elő.





                                                            skót                barokk   XIX.   utaló   az.   lévő   a   volt,
                                                            A                                  is     járások   terülten   kezén
                                                            apátságot.  A török kiűzése után Budajenő majdnem teljesen lakatlan terület volt, először 1700-ban települtek ide emberek,  apátságot, nem Telkit, hanem Budajenőt fejlesztették, illetve népesítették be 1703-tól kezdődően. A telepesek  Németországból érkeztek, a szász és frank területekről, valamint a Fekete Erdő vidékéről. 1724-ben Jenő, azaz  A bencések jelenléte Budajenőn –a XIX. sz. végéig- az egyházi és világi építkezések igen dinamikus korszakát,  Budajenő fénykorát jelentették. A 700-800 fős település új helyen, a völgyben, a Budajenői-patak két partján, a  szomszédos dombokra kissé felkúszva alakul




                                                            telki               1756-ban       híján   pilisi   volt.   magángazdák

                                                            a                   nevét   jelentős   a   kevés   A




                              a település története röviden, általános településkép, településkarakter   e körül helyezkedett el a török időkben elpusztult középkori település.   megkapta  bencésapát   egykori   utca   még   emléke   s  színkatolikus,   szőleiről.   volt   híres   szőlőtermesztés   a   másik   a  tartozott,


              A település bemutatása |9   BUDAJENŐ BEMUTATÁSA   Szent Mihály egyháznak adományozza.   skót   Faber   németesen Jenne lélekszáma 374 fő volt.   Lajos)  Kossuth   építészeti  uradalomhoz tartozó magtár.   Telki  egyöntetűség,  lakosságának 63,5 %-a írástudó.   is   mindig   megye   éppen   forrása   birtokához  úgynevezett papi szőlő volt.












                                                            mikor               (mai   meghatározó      az      Pest   jövedelmi   uradalom
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10