Látnivalók

Budajenő – A Zsámbéki-medence rejtett gyöngyszeme

Történelmi háttér

Budajenő területe már az őskor óta lakott, a legkorábbi régészeti leletek több mint 3500 évesek. A település nevét először 1225-ben említik írásos források, a „Jenő” név egy honfoglalás kori törzsre utal. A török hódoltság idején a falu teljesen elnéptelenedett, majd az 1700-as években skót bencések közreműködésével németajkú telepesek érkeztek, akik újra benépesítették a vidéket. A második világháborút követően a német lakosság kitelepítése, majd a székelyek betelepítése jelentős változást hozott a falu etnikai összetételében. A sokszínű nemzetiségi múlt máig érezhető a település hangulatában, hagyományaiban és építészetében.

Miért érdemes ellátogatni Budajenőre?

Budajenő ideális úti cél mindazok számára, akik szeretnének kiszakadni a városi nyüzsgésből, és egy nyugodt, mégis élményekben gazdag környezetre vágynak. A falu könnyen megközelíthető Budapest felől autóval, tömegközlekedéssel, vagy kerékpárral. Budajenőt az országos átlagot messze meghaladó számú, impozáns műemlék és helyi védettség alá eső emlék, a XVII-XIX. században kialakult településszerkezet, korhűen felújított lakóházak, pincék és a kialakult állapothoz harmonikusan igazodó újabb építmények teszik hangulatossá, vonzóvá. Kiemelkedő épített örökséggel és táji környezettel rendelkező település, ahol érték a helyi közösségek létrehozása és támogatása. A település kis mérete ellenére gazdag történelmi és természeti értékekben, így akár egy egynapos kirándulás, akár egy hosszabb hétvégi pihenés során is bőven kínál felfedeznivalót.

Fedezze fel Budajenőt – ahol a múlt és a természet harmóniában él!

Látnivalók és nevezetességek

Magtár – Műemlék és közösségi tér

A falu egyik legimpozánsabb épülete a késő barokk stílusban épült Magtár, amely 2018-ban elnyerte az „Év homlokzata” díjat műemlék kategóriában. Az épület többfunkciós közösségi térként működik: a földszinten boltozatos rendezvényterem, az emeleten ifjúsági- és zarándokszállás, míg a padlástérben a „Kárpát-medencei nemzetiségek zarándok- és kegyhelyeinek állandó kiállítása” kapott helyet. 

A Magtár földszintjén gyönyörű csehsüveges boltozatos teret alakítottak ki. Ez a szint különböző rendezvények, előadások, színházi bemutatók, kiállítások megszervezésére alkalmas. Kiváló konferencia-helyszín, közel 150 fő befogadó képességgel.

Az első emeleten található fafödémes nagy térben ifjúsági- és zarándokszállás várja a pihenni vágyókat (zarándokokat, kerékpározókat, kirándulókat, iskolai osztályokat…), 32 ágyas hálóteremmel, vizesblokkal és minden igényt kielégítő teakonyhával.

A második emeleten és a padlástérben a „Mária Útjain, Zarándoklatok a Kárpát- medencében” című állandó tárlat tekinthető meg, mely az év minden napján várja az érdeklődőket előzetes bejelentkezés alapján. 

Az egész épület akadálymentes kialakítású, a szintek között lifttel is lehet közlekedni.

A Magtár környezetét egy szökőkutas dísztó és az ulmi skatulyát idéző csónakinstalláció teszi még hangulatosabbá. Ilyen úszó eszközzel érkeztek a török kiűzése után a település német származású ősei Budára Dél-Németországból. Emellett látható egy telepes ház, aminek elkészítéséhez régen a csónak faanyagát használták fel. E szabadtéri kiállítással a nemzetiségi múlt előtt tiszteleg a község lakossága.

Szent Mihály Öregtemplom

A falu egyik legrégebbi és legkülönlegesebb építménye a Szent Mihály Öregtemplom, amely a feltételezések szerint egy XII. századi templom romjaira épült a XIV. században, gótikus stílusban. Az épület puritán, mégis lenyűgöző megjelenésével méltó emléket állít a középkori vallási építészetnek. 

Nyugatra néző főhomlokzata oromzatos, a keleti homlokzatot a szentélyfal és a sekrestye keleti fala alkotja. A kápolna az egykori település középponti részén állhatott, a közelében lehetett valaha a kegyúr kúriája. Belső értékei közül ki kell emelni a sekrestye ajtaja feletti falrészbe ágyazott, durván mintázott, román stílusjegyeket mutató kőfaragványt, amely középkori szobrászatunk egyik jelentős darabja, műemléke. A szakértők, keletkezésének idejét a XII-XIII. századra teszik, valószínűleg az előző templomot díszítette. Két ülő alakot ábrázol, akik egy, feltehetően templomot jelképező tárgyat tartanak a kezükben. Az elnagyoltan formált, naiv bájt sugárzó emberalakok, feltehetően az építtetőket ábrázolják, hangsúlyosan kiemelkednek a hátlapból. A jobb oldali alak valószínűleg férfi, a másik hosszú hajából ítélve pedig nő lehet, s a kulcs a templomhoz kapcsolódó jogokat szimbolizálja. Feltételezhető, hogy a női alak Árpád-házi Szent Erzsébetet, a férfi- az ő édesapját- II. András királyt mintázza. Erre a tézisre a kelet felé eső két kisablakon besütő felkelő nap fénye világított rá. Ugyanis az egyik ablakon Erzsébet- napkor (november 19-én), a másikon András-napkor (november 30-án) beeső első napsugár, egyik nap az egyik, másik névnapkor a másik alakra vetül. Elődeink számos esetben a napfény segítségével közöltek fontos információkat, ezt a kódolást fényírásnak nevezzük.  Ez a jelenség évente csak a fenn említett két névnapon érhető tetten.

A templom környezete kiemelkedő fotózási helyszín, különösen az Ó-temető felől nyíló kilátással.

Ó-temető és Kálvária

Az Öregtemplomhoz vezető keresztutat a stációkkal P. Jakab Miksa építette a XVII. században. A keresztút érdekessége, hogy nem 7, hanem 6 kettős fülkés stációból áll, feltételezhető, hogy a 7. kettős stáció maga a kápolna.

A templom közelében található az Ó-temető, amely a XVIII–XIX. században alakult ki. A szabálytalan négyszög alakú temető terméskő sírkövei és a környező fák különleges, kissé misztikus hangulatot árasztanak. 

A temetőben két sírkőtípus különböztethető meg. Az egyik tömbformájú, amelynél a kő felső síkjához kapcsolódik a kereszt. Díszítése egyszerű, visszafogott. A másik típust a múlt század közepe táján készült darabok képviselik: jellemző rájuk a szívforma és a kereszt a szívforma felett emelkedik. E sírkövek mellett fellelhetők még késő barokk (a XVIII. és XIX. század fordulójáról)  és klasszicista stílusúak is  (a XIX. század közepéről). A papi sírkert sírkövei is ezt a stílust képviselik.

A temető Ravatalozója 2008-ban öltött új formát. A meglévő, kétállásos garázsra hasonlító ravatalozó „felöltöztetése” volt a feladat. A semmi átlényegítése Ürességgé. A kettős határhelyzetben álló épületnek egyszerre kellett elválasztania az élők városát a holtak városától, és megteremteni egy méltóságteljes búcsúztatás rítusának díszleteit azoknak, akik utoljára lépik át ezt a határt.

A temetőből kiváló kilátás nyílik az Öregtemplomra, így a hely nemcsak történelmi, hanem esztétikai szempontból is különleges.

Szent Péter és Pál templom

A barokk stílusú templom Oraschek Ignác tervei alapján 1756-59 között épült egy Árpád-kori eredetű templom romjaira. Az egyszerű barokk templom két részre osztott csehboltozatos hajóból, egy szentélyből és a szentélyhez kétoldalt kapcsolódó sekrestyékből áll. A homlokzati rizalit két oldalán 1-1 ablak nyílik, felettük félköríves szoborfülkék vannak, Szent Péter és Szent Pál alakjaival. A szobrokat Hegyi Béla szobrászművész készítette. Tornyában négy harang lakik.

A templom berendezése: Az 1800-as évek első harmadában készült főoltár középső fülkéjében a templom patrónusainak, Péter és Pál apostolnak szobra áll. A szószék copf stílusú, hangvetőjét Szent Benedek faragott szobra díszíti. A templom előtti kis téren Nepomuki Szent János szobra áll. A kőből faragott, eredetileg színezett és bádoggal fedett alkotás a magyar népi faragás jellegzetes darabja.

A pincesor

Budajenő egyik leglátványosabb része a Kossuth Lajos utcában húzódó pincesor, amely a XIX. században épült ki és a falu borkultúrájának emlékeit őrzi. A gondosan karbantartott, boltíves pincék a helyi hagyományok és közösségi élet fontos színterei voltak, és ma is különleges hangulatot árasztanak.

Skót bencés rendház

Az épületegyüttes a település legnagyobb építészeti emléke (műemlék). A török idők alatt, az 1500-as években sok egyházi birtok került elhanyagolt, romos állapotba. Európában a XVI. században egyre nagyobb teret hódított a protestantizmus. Angliában VIII. Henrik, egyházfőnek nyilvánította magát és sorra felszámolta a monostorokat Angliában és Skóciában. A szigetországi bencések a kontinensen kerestek menedéket, egy csoportjuk eljutott egészen Bécsig és megalapították a Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett monostort. I. Lipót 1703-ban nekik ajándékozta a Telki Apátságot. A skót bencések szinte azonnal Telkiből Jenőre helyezték át székhelyüket és megkezdték a puszta benépesítését. A török idők alatt Jenő a szandzsák elszámolási feljegyzéseiben Pusztajenő néven szerepelt. 1703-1881 közötti időszakban több ütemben épült a négy különböző épületből álló együttes. Beköltözésük után a skót bencések az épületet felújították, „megszépítették” és bővítették a mai épülettel azonos szélességű barokk épületté, kőkeretes ablakokkal. 1823-34 között bővítették az épületet az emelettel és a tetőszerkezettel. Ekkor alakult ki a jelenlegi koraklasszicista stílusú, falpillérekkel tagolt főhomlokzatú rendház.

Az épületegyüttesben jelenleg a község oktatási és igazgatási központja van. A főépületben a Budajenői Általános Iskola, a melléképületben az Polgármesteri Hivatal végzi tevékenységét. A telek felső részén álló ház, az 1800-as évek elején épült és a rend könyvtára volt, ma szintén az iskola része.

Hagyományőrzők Háza

Védelem alatt álló lakóépületek

Érdemes figyelmet szentelni a község védelem alatt álló lakóépületeinek is, melyek stílusjegyeikben hűen őrzik a régmúlt idők paraszti, polgári hangulatát. Felújításuk szigorú szabályokhoz kötötten folyik, kizárólag korabeli építészeti technikák alkalmazásával.

Öreg Tölgy tanösvény

A természet szerelmeseinek kihagyhatatlan élmény az Öreg Tölgy tanösvény, amely árnyas erdei utakon vezeti végig a látogatót a környék természeti értékei. A tanösvény családbarát, könnyen bejárható, és számos információs táblával segíti a helyi növény- és állatvilág megismerését.

Kulturális élet és rendezvények

Budajenő aktív kulturális élettel büszkélkedhet. A Magtárban rendszeresen tartanak kiállításokat, előadásokat, közösségi eseményeket. A falu ünnepei – mint például a falunap, a szüreti felvonulás vagy a karácsonyi vásár – kiváló alkalmat kínálnak arra, hogy a látogatók bepillantást nyerjenek a helyi közösség életébe és hagyományaiba.